1. Hová lehet kirándulni a Balatonnál? Melyek a vidék jó túracélpontjai? - és hogyan jutunk el ezekhez?
172 túracélpontot ismertetünk: mit érdemes tudni róluk, mik az érdekességeik.
2. Mit látunk, ha odaértünk? Mennyire érdekes maga a hely?
Valljuk be, csalódást érzünk, ha például a túránk célpontjaként szolgáló “romról” a helyszínen kiderül, hogy csak egy kis kőrakás, megtalálni is nehéz. A könyv segítségével ezek a meglepetések elkerülhetőek.
3. 66 útvonal-javaslat
A könyvben egy kört teszünk meg a Balaton körül, és területenként (a tájékozódás szempontjából fontosabb települések szerint csoportosítva) mutatjuk be a túralehetőségeket, célpontokat. Így könnyen össze tudunk állítani hosszabb-rövidebb útvonalakat. De azért a könyvben van 66 javaslat is…
4. Rövid, színes olvasnivalók: egyes helyekhez kapcsolódó érdekességek, furcsaságok
1 példány megrendelése gyorsan,
egyszerűen.
A gombra kattintva biztonságos fizetési oldal nyílik meg, ahol meg tudja adni az adatait, és ahol bankkártyával azonnal ki is tudja fizetni a könyv árát (a postai költséggel együtt). A könyvet 2 munkanapon belül postára adjuk.
Mikor túrázzunk?
Mindig! A balatoni túrázás mindegyik évszakban nagy élményt jelent. Bármilyen időjárásra létezik megfelelő ruházat, megfelelő felszerelés. Talán a tartós eső az egyetlen, ami megkeserítheti a kirándulásokat.
A Balaton környékén általában nincs szükség komolyabb túrafelszerelésre. Ha több órára és néhány kilométerre eltávolodunk a településektől, néhány alapvető holmi azért legyen nálunk.
Zúzmara, hideg és köd – ideális körülmények egy kellemes téli barangoláshoz
A „Bazalt utca”
Kb. négyszáz méter hosszú, vadregényes sziklaszoros Nagygörbő közelében. A faluból a S jelzésen érhető el.
A Kovácsi-hegy nyugati szélénél húzódó sziklafolyosó egyedülálló látványosság. Ahogy közeledünk feléje, az ösvény egyre egyenetlenebbé válik, egyre több kisebb-nagyobb szikladarabot kell átlépni vagy kikerülni, aztán az út bevezet a mindkét oldalon tornyosuló sziklák közé, és innentől lépkednünk is köveken kell.
Ez az a hely, ahol egykor valóban „megnyílt a föld”, a sziklaszoros ugyanis a hegy tetejét borító bazalttakaró kettéhasadásával jött létre.
A hegy a többi balatoni vulkáni hegyhez hasonlóan született: a Pannon-tó által hátrahagyott vastag üledékréteget a vulkán ereje áttörte, a felszínre jutó láva pedig ennek a tetején szilárdult meg, vagyis létrejött a bazalttakaró. Aztán a szél és a víz kezdte elhordani a pannon üledéket, először természetesen ott, ahol nem védte a vulkáni kőzet, és ez az üledék szépen lassan egyre bizonytalanabb alapjául szolgált tetején elhelyezkedő a hatalmas kőzettömbnek. Ahogy az erózió lassan, de megállíthatatlanul dolgozott, a bazalt tömb szélét az üledék már nem volt képes megtartani, és egy jelentékeny darab leszakadt róla, majd csúszni kezdett lefelé. Ez a folyamat sok helyen lezajlott, itt azonban a lehasadt perem valamiért nagyjából egy darabban maradt, és a bazalttakaró két része között kialakult ez a sziklaszoros.
A folyamat természetesen jelenleg is tart, hiszen az erózió változatlanul működik.
FIGYELEM! Az adatok beírásakor
ne használjon ékezeteket!
