A svábok bejövetele egy trilógia első kötete.  (A könyvek egymástól függetlenül is olvashatóak).

A trilógia címe: Von Eugenius bis Josephus  Ein deutsches Jahrhundert in Österreich, azaz Savoyai Jenőtől II. Józsefig—Német évszázad Ausztriában (Magyarországot is beleértve).

A trilógia második része: Az irgalmas császár (Barmherziger Kaiser, első magyar fordítás)

A cím II. Józsefre utal (aki 1765-től német-római császár), de a történet még Mária Terézia idején játszódik. Felbukkannak A svábok bejövetele egyes szereplői: Teréz asszony, a temesvári fogadósné, aki immár unokája kelengyéjét készíti, vagy Philipp Trauttmann, az évtizedekkel korábban Mohács vidékén letelepedett német telepes, Gottmann, aki az előző könyvben ifjú gyakornokként találkozik a németek betelepítésével, most pedig már tekintélyes udvari tanácsosként irányítja azt, és sokan mások.

Megtudjuk, mi történt velük, mi lett a sorsa az első telepes nemzedéknek, és milyen körülményeket hoztak létre az utódaik számára.

A Magyarországon inkognitóban átutazó Józsefet követve megismerjük a szinte középkori múltjában megrekedt, nehézkesen változó Magyarországot, az alföldi pusztákat, a nép helyzetének kilátástalanságát, majd az új német területek élénk és tevékeny életét, a gondozott földeket, rendezett falvakat.

Az előző kötethez hasonlóan megjelennek a nagypolitika gondjai is, az államügyek. Bepillanthatunk Mária Terézia és a későbbi II. József gondolataiba és elképzeléseibe, amikor újjászervezik a töröktől visszafoglalt magyarországi területeket, és ahogy egy erős és virágzó monarchia létrehozásáért dolgoznak.

Mindeközben a Dunán folyamatosan úsznak lefelé a német telepesek hajói, megszakítás nélkül zajlik tovább a „Schwabenzug”, amely a könyvben mint a modernizáció, az ország fejlődésének motorja jelenik meg.

A harmadik kötet - József és a németek birodalma - a Mária Terézia uralkodásának utolsó éveitől II. József haláláig tartó időszakot mutatja be (eredeti címe: Joseph der Deutsche, első megjelenése: 1917).

   A Magyarországra történő német betelepítések folytatódnak, a telepesek között pedig egyre nagyobb számban jelennek meg a protestánsok is, a vallási türelemnek köszönhetően.

Más változások is vannak: az újabb telepesek már nem teljesen néptelen, elvadult vidékre érkeznek, hanem egyes vidékeken szinte tisztán német nyelvterületre, máshol pedig más népek, magyarok, szerbek, románok szomszédságába.

A német telepítések a gazdálkodás és az egész ország modernizálását is szolgálják, és összekapcsolódnak II. József kitűzött céljával, egy erős és korszerű német állam létrehozásával. Magyarország esélyt kap arra, hogy felzárkózhasson ehhez a fejlettebb gazdasághoz és társadalomhoz, azonban egy korlátozottabb önállóság árán.

   A korszak végére a részben éppen József politikája miatt feléledő, majd egyre erősödő magyar nemzeti törekvések új helyzet kialakulásához vezetnek.