(BETELEPÜLÉS A KÖZÉPKORBAN)
“Éppen a 12. század közepén kezdődött egy nagy nyugati német és németalföldi (flandriai) vándorlás Németország keleti területeire. Ennek a telepesmozgalomnak az egyik fő támogatója Oroszlán Henrik szász herceg volt, aki szövetségben állt II. Gézával. Könnyen megmagyarázható, hogy Géza ezt a népességmozgást a saját országa javára is ki akarta használni.
Így kezdődött ebben az időben a német népességnek egy élénk betelepedése, meghatározott jogok biztosításával.
Az erdélyi szászok királyi kiváltságlevele (1224) határozottan kimondta, hogy őket Géza idejében bizonyos szabadságjogok garantálásával hívták be. Azóta folyamatosan növekedett ezeknek a szabad vendégeknek a száma.
Már a 12. század végétől kezdve nagy számú német betelepülővel találkozunk Erdélyben és Felső-
(II. ANDRÁS ÉS A NÉMET LOVAGREND)
“II. András volt az, aki 1211-
A lovagok valóban sikeres tevékenységet fejtettek ki: visszaverték a románokat, számos várat építettek, és német telepeseket hívtak be. Nemsokára kiterjesztették a területüket a Kárpátokon túlra, a románok és vlachok országába is.
Ez a reményteljes keleti német határőrvidék azonban, a király és a lovagok között kitört viszályok miatt, tönkrement.
A király fegyveres erővel vonult a tartományba, és elűzte a rendet (1225).”
(A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁNI ÁLLAPOTOKRÓL)
“A legelkeserítőbben a töröktől visszafoglalt területek néztek ki Magyarországon.
Hogy elképzeljük, mi lett az egykor virágzó német városokból a Félhold uralma alatt, elég beleolvasni egy Budáról készült leírásba a 17. század elejéről:
„Mindenütt csak szemét és trágya, elpusztult állatok, mocsok. Fent a várban is csak sarat és ürüléket látni.
A házak előtt itt-
a többinek sérült a teteje. Az ablakokat sárral, téglával, szalmával tömték be. Penész, korom és moha csúfítja el
az egykori palotát.”
A piacon, a kereskedőknél festett kanalakon és más apróságokon kívül szinte semmilyen szükségleti tárgyat nem lehet
kapni. Minden rendkívül drága. A templomok elpusztultak és marhaistállóvá lettek. Sehol egy új tetőzsindelyt nem látni. Nálunk a disznók inkább viselkednek emberi módra, mint az emberek. Az utcákon tetemek hevernek mindenfelé. Az alsóváros szinte lakatlan.”
Pest látványától ugyanez az utazó így kiált fel: „Ó szegény Pest, inkább pestisesnek nevezzünk téged! Nincs itt egy
ép ház sem! Szinte mindent a földdel tettek egyenlővé. Kevesen, lezüllött emberek laknak itt.”
Hogy milyen gyéren lakott lett az ország, azt mutatja az a körülmény, hogy a kalocsai érsekség csak mintegy
tizenkét plébániát számlált.
A földek és a telkek olyan értéktelenné váltak itt, hogy nagy uradalmaknak, amelyeket alacsony áron kínáltak,
nem találtak vevőt, a vásárlások alacsony áron zajlottak le, mert a vevők visszaléptek a vásárlástól, ha egy fillérrel is túlzottnak találták az árat. Johann Georg Harruckern hadiszállító 140 000 guldenért VI. Károlytól megkapta egész Békés megyét, „a termékenység hercegségét”, ahogy egy régebbi történetíró nevezte. Az 1718-
Ezeket a siralmas állapotokat csak egy újabb kolonizációval, mindenekelőtt németek letelepítésével lehetett orvosolni.”
(A 18. SZÁZADI TELEPESEKRŐL)
“Hogy telepeseket csábítson az országba, az udvari kamara a következő kedvezményeket ígérte nekik:
vám-
…
A telepesek legnagyobb része a német birodalmi tartományokból érkezett. Szülőföldjükként Bajrországot, Frankföldet, a felső-
…
Nem érdektelen megtudni, mit kaptak a családok a nekik az államtól kiutalt 500 fl-
Hogy milyen széles körű volt a kormányzat gondoskodása, az kitűnik abból a telepesek számára jóváhagyott
jegyzékből, amely a „kellékeket és a gazdasági eszközöket” tartalmazta.”
(A MAGYAROSÍTÁSRÓL AZ 1800-
“A magyar államnyelv ismerete Magyarország minden polgárának hasznára lenne, de a magyar kormányzatnak ebben
a tekintetben alkalmazott eszközei túllőttek a célon, rendkívül súlyosak, és nem érik el a céljukat.
Az 1879-
…
A németség ellen folytatott harcban egy fontos epizódot jelent a német színház üldözése Magyarországon.
A főváros régi német színháza számára 1880-