Imedias Kiadó

 

8651 Balatonszabadi, Honvéd u. 28.

 

Telefon:  +36 30 576 6204

Email: info@imediaskiado.com

 

RENDELJE MEG MOST!

Ára: 3200- Ft     (+ 700 Ft postaköltség, átutalásos számlával vagy postai csekkes fizetéssel)

 

Megrendelhető:

- emailen: info@imediaskiado.com

- telefonon: 30 576 6204

További információkkal is készséggel állunk az Ön rendelkezésére az email-címen és a telefonszámon egyaránt.

 

Johann Eimann az 1700-as évek legvégén érkezett Magyarországra, maga is bevándorló telepesként.

A Bácskába, Új-Szivácz faluba került, ahol hamarosan tanító, majd a település jegyzője lett.

 

A betelepítés, a telepesek berendezkedése, az új élet kezdete így az ő számára személyes élmény, minthogy az eseményeknek nem csak szemtanúja, de tevékeny részese is volt.

 

Tapasztalatait 1820-ban írta meg Der deutsche Kolonist címmel. A könyvben a telepítés történetét, az új haza leírását foglalja össze a közvetlen résztvevő hitelességével. Szemlélete gyakorlatias, a szándéka az, hogy minél praktikusabb ismereteket adjon a telepeseknek—és utódaiknak.

 

A könyv természetesen részletes képet ad a Bácskáról. De az ottani tapasztalatok általában is vonatkoznak a magyarországi német betelepedésre, hiszen a birodalomból történő utazás, a telepesekkel kapcsolatos intézkedések, a kedvezmények, és egy sor más körülmény—ahogy a szerző le is írja—általánosíthatók, tipikusak, az ország más területeire is igazak.

 

Így a könyv a magyarországi német betelepítések, bevándorlás fontos forrása, és egy igazi ritkaság is egyben: egy telepes szólal meg benne.

 

Könyvünk az eredeti német szöveget illetve annak első magyar fordítását tartalmazza.

A német telepes

avagy a jozefiánus betelepítés

 

Tartalom

 

Bevezetés     6 

 

Első rész     11

Egy kis földrajz     11

§ 1. A Föld     11

a) Európa, b) Ázsia, c) Afrika, d) Amerika, e) Ausztrália

§ 2. Európa részleteiben     11

a)  a 3 császárság, b) a 15 királyság, c) a 8 megosztott királyság, amelyek a korábban említett monarchiákhoz tartoznak, d) a pápai állam, e) 1 választófejedelemség és 8 nagyhercegség, f) a hercegi uralkodók, g) a szuverén vagy önálló fejedelmek, h) köztársaságok

§ 3. Az egykori Német-Római Birodalom     13

§ 4. A Német Szövetség avagy Németország     13

§ 5. A Birodalom, ami ezen értendő     14

§ 6. Név szerint a különböző német tartományokról     14

a) Mosel és Rajna köze, b) a Hundsrück, c) Rajna-vidék, Pfalz, d) Westrich,  e) Wetterau és Westerwald, f) Odenwald, g) Fekete-erdő

§ 7. Az osztrák császári állam     16

§ 8. A Magyar Királyságról     17

1. Nagysága és lakossága, 2. Felosztása, 3. Éghajlata, 4. Vizei, 5. Földje, 6. Mezőgazdasága, 7. Települései, 8. Közigazgatása, 9. Katonasága

§ 9. Bács Vármegyéről     20

A) Neve, fekvése, határai, mérete és beosztása     20

B) Földjei, domborzat, vizei, útjai, éghajlata     21

C) Természeti kincsei     23

D) Lakosai, népessége, vallása, nyelvei, istentisztelet     25

§ 10. Egész Bács megye lokális leírása     25

A) a 3 szabad királyi város     25

B) A 16 mezővárosról     27

C) a 104 faluról     31

D) a 40 nagybirtokról, a nemesi lakhelyekről, szállásokról és tanyákról     49

 

Második rész     54

Tartalmazza a betelepítés teljes művét

§ 1. A betelepítés oka     54

§ 2. A betelepítési pátens     54

§ 3. A telepesek toborzása és annak története     56

§ 4. A telepesek útja Bécsbe, és ennek ügyei     58

§ 5. A bevándorlás Magyarországra     59

§ 6. A betelepülés Bács vármegyébe     59

§ 7. A Bevándorlási Hivatalról     59

1. Érkezés, 2. Befogadás, 3. Beszállásolás

§ 8. A családok ellátása     61

§ 9. A közösségek ellátása     62

§ 10. A település-építési hivatalokról     62

§ 11. Mibe került egy telepesház?     63

§ 12. Miféle falvak épültek?     64

§ 13. A települési kórházakról     65

§ 14. A bácsi betelepülés költségei     65

§ 15. Megjegyzések az egyes dolgokhoz     66

 

Harmadik rész     67

Tartalmazza Új-Szivácz helység leírását

§ 1. Új-Szivácz helység eredetéről     67

§ 2. A hely benépesítéséről     67

§ 3. Az első családfők regisztere     68

§ 4. Megérkezés és birtokba vétel     72

§ 5. A kedvezmények fogadtatásáról     72

§ 6. Az első telepesek karakteréről     73

§ 7. A szeparációról     74

§ 8. A szeparáció megvalósítása     75

§ 9. A település fekvése, határai, és a határ mérete     75

§ 10. Az egyházi javakról     77

§ 11. A világi építményekről     79

§ 12. A helyi egyházi vezetőkről vagy elöljárókról     80

§ 13. A világi elöljárókról     83

§ 14. A jegyzőségről     86

§ 15. Az árvaházakról     86

§ 16. Az urbéri borkimérésről     86

§ 17. A tűzoltóságról     87

§ 18. A település állapotáról     87

§ 19. A mostani lakosság karakteréről     89

 

Negyedik rész     90

Mely egy quodlibetet tartalmaz különböző eseményekről

§ 1. A Bács vármegyei Ferenc-csatorna eredetéről     90

§ 2. A Ferenc-csatorna kiásásáról     91

§ 3. A Bács vármegyei kamarai javak bérletéről     92

§ 4. Rédl báró bérleményéről     92

§ 5. A védőoltásokról     92

§ 6. A papírpénzről     93

§ 7. A terményekről és azok árairól     93

§ 8. A tekintetes Bács vármegyei hivatalokról     94

§ 9. A bácsi betelepítés eredményei     94

§ 10. Befejezés     95

Der Deutsche Kolonist, oder die Josephinische Ansiedlung.

Inhalt.

 

Einleitung     99

                                                                

Erster Abschnitt.     104

Etwas von Geographie

§. 1. Die Erde     104

Europa, b. Asia, c. Afrika, d. Amerika, e. Australien

§. 2. Europa insbesondere     104

3 Kaiserthümer; b. 15. Königreiche; c. 8. zugetheilte Königreiche sind noch, die an vorerwähnte Monarchen gehören; d. der Staat des Pabstes; e. I. Churfürst, und 8. Großherzogthümer; f. herzogliche Regenten; g. Souvraine Fürsten; h. Republiken

§. 3. Das vormalige Römische Reich     106

§. 4. Der Deutsche Bundes-Staat oder Deutschland     106

§. 5. Das Reich, was dieses Wort bedeutet     107

§. 6. Von Verschiedenen Deutschen Länder-Benennungen     107

Zwischen Mosel und Rhein; Hundsrück; c. Die Rhein-Pfalz; d. Westrich; e. Wetterau u. Westerwald; f. Odenwald; g. Schwarzwald.

§. 7. Der Oesterreichische Kaiser-Staat     109

§. 8. Vom Königreich Ungarn     110

Größe und Einwohner; 2. Eintheilung; 3. Klima; 4. Gewäßer; 5. Boden; 6. Nahrungsmittel; 7. Wohnungen; 8. Landes-Regierung; 9. Militärmacht

§. 9. Vom Bácser Comitat.     114

Namen, Lage, Gränzen, Größe und Eintheilung

Boden, Gebirge, Gewäßer, Straßen, Klima

Natur Producten

Einwohner, Anzahl, Religion, Sprache, Gottesdienst

§. 10. Local-Beschreibung des ganzen Bácser Comitats     120

Die 3 Königlichen Frey-Städte     120

Von denen 16 Marktflecken     122

Von denen 104 Dorfschaften     126

Von denen 40 Praedien, Adelsitzen und Sallaschen oder Feldwohnungen     146

 

Zweiter Abschnitt.     152

Enthält das ganze Ansiedlungs-Werk

§. 1. Ursache der Ansiedlung     152

§. 2. Das Ansiedlungs – Patent     152

§. 3. Anwerbung der Kolonisten und Begebenheiten     154

§. 4. Reise der Kolonisten nach Wien und Verrichtung     156

§. 5. Einwanderung nach Ungarn     157

§. 6. Ansiedlung im Bácser Comitat     157

§. 7. Von dem Ansiedlungs-Rent-Amte.     158

Ankunft; 2. Annahme; 3. Einquartierung

§. 8. Begünstigungen für die Familie     159

§. 9. Begünstigungen für die Gemeinden     160

§. 10. Von Ansiedlungs-Bau-Amte     161

§. 11. Was ein Kolonikal-Haus gekostet hat     162

§. 12. Was für Dorfschaften errichtet worden     163

§. 13. Von den Ansiedlungs-Spitälern     164

§. 14. Kosten der Bácser-Ansiedlung     164

§. 15. Bemerkungen über einzelne Ansiedlungs-Gegenstände  165

 

Dritter Abschnitt     166

Enthält die Beschreibung der Ortschaft Neu Szivacz

§. 1. Vom Ursprung der Ortschaft Neu Szivacz     166

§. 2. Von Besetzung dieser Ortschaft     166

§. 3. Register der Ersten Einwohner     167

§. 4. Einzug und Besitzname     171

§. 5. Vom Empfang der Begünstigungen     171

§. 6. Vom Charakter der ersten Ansiedler     172

§. 7. Von der Separation     174

§. 8. Von Verfahren bei der Separation     174

§. 9. Lage der Ortschaft; Gränze und Inhalt des Hotters     175

§. 10. Von Religions-Gegenständen     177

§. 11. Von denen weltlichen Freyen Orts-Gebäuden     180

§. 12. Von dem geistlichen Ortspersonale oder Vorgesetzten    180

§. 13. Von dem weltlichen Ortspersonale     184

§. 14. Vom Notariat     186

§. 15. Vom Waisen-Amte     187

§. 16. Vom Urbarial-Weinschank     187

§. 17. Von denen Feuer-Requisiten     188

§. 18. Vom Bestand der Ortschaft, in Häuser und Seelenzahl 188

§. 19. Vom Charakter der jetzigen Einwohner     190

 

Vierter Abschnitt     192

Enthält ein Quotlibet von verschiedenen Begebenheiten

§. 1. Vom Ursprung des Bácser Franz-Kanals     192

§. 2. Von der Grabung des Franz-Kanals     193

§. 3. Von Verpachtung der Bácser Kammeral Güter     194

§. 4. Von der Baron Rédlischen Pacht-Herrschaft     195

§. 5. Von den Schutzpocken     195

§. 6. Vom Papier-Geld     195

§. 7. Von Früchten und Victualien Preisen     196

§. 8. Von der Löbl. Bácser Comitats Behörde     196

§. 9. Resultat der Bácser Ansiedlung     197

§. 10. Schluß     198

Bevezetés

 

E munkácska szerzőjének az elgondolása azokból a jótettekből indul ki, amikor is II. József császár emberek ezreit telepítette le az országaiban, hogy ezek a jótettek az utódok számára emlékezetesek maradjanak, és a feledés útjára ne menjenek.

   Egészen bizonyos, hogy minden németnek a császári országokba való betelepülése hasznossággal bírt, mint ezt az ezt követő negyven év megfelelően bizonyította.

Hogy mindent érthetően és kézzelfoghatóan ábrázolni tudjunk, ez a könyvecske négy részre oszlik, amelyek ismét újabb paragrafusokra tagozódnak.

 

   Az első rész tartalmaz némi földrajzot, hogy minden bevándorló német számára érthetővé tétessék, hogy milyen változásokat hoz a betelepüléssel járó szülőföld-változtatás. Meg akarjuk mutatni az utódoknak, hogy a szüleik honnan származtak, milyen országból érkeztek, és azt is, hogy milyen az a hely, ahol most laknak.

   A második rész magát a betelepülést tartalmazza, hogyan is szervezték meg azt, hogyan vezették, és hogy vitték véghez. 

   A harmadik rész a betelepüléssel létrejött helyek egy példáját mutatja be: nevezetesen Új-Szivácz példáján mutatja azokat a dolgokat, amelyeket minden ilyen betelepülési helyen véghezvittek és hasonló módon csináltak.

 

   A negyedik rész egy quodlibetet tartalmaz, vagyis a betelepülés idáig történt érdekes részleteivel foglalkozik, amelyek megismerésre érdemesek, a német betelepülőknek és másoknak is, az egész jövő számára.

   A földrajzi leírás részint más könyvekből származik, továbbá Bács vármegye népességének a leírása a Kalocsai Érsekség 1820-ban keletkezett kalendáriumából való, minden más a szerzőnek részben a tapasztalati és részben spekulatív kortársi munkásságából származik, egész a mai napig.

   Egyébként ez a könyvecske esetlegesen hibákat is tartalmazhat, amelyben a szerző teljesen ártatlannak vallja magát, minthogy minden információt nem tudott teljességgel megszerezni. A könyvecske közönséges emberek számára mindaddig megfelelő, amíg jobbat nem tudnak csinálni, a legkevésbé sajnálatos tulajdonsága pedig az, hogy ez az alsó néposztályok számára értékesebb, mint regények százai.

 

Új-Szivácz, december 31. 1820.

 

A Szerző