Imedias Kiadó   8651 Balatonszabadi, Honvéd u. 28.            30 576 6204         info@imediaskiado.com


Kezdőlap Balatoni klasszikusok "Sváb" könyveink

Johann Eimann az 1700-as évek legvégén érkezett Magyarországra, maga is bevándorló telepesként.

A Bácskába, Új-Szivácz faluba került, ahol hamarosan tanító, majd a település jegyzője lett.

A betelepítés, a telepesek berendezkedése, az új élet kezdete így az ő számára személyes élmény, minthogy az eseményeknek nem csak szemtanúja, de tevékeny részese is volt.

Tapasztalatait 1820-ban írta meg Der deutsche Kolonist címmel. A könyvben a telepítés történetét, az új haza leírását foglalja össze a közvetlen résztvevő hitelességével. Szemlélete gyakorlatias, a szándéka az, hogy minél praktikusabb ismereteket adjon a telepeseknek—és utódaiknak.

A könyv természetesen részletes képet ad a Bácskáról. De az ottani tapasztalatok általában is vonatkoznak a magyarországi német betelepedésre, hiszen a birodalomból történő utazás, a telepesekkel kapcsolatos intézkedések, a kedvezmények, és egy sor más körülmény—ahogy a szerző le is írja—általánosíthatók, tipikusak, az ország más területeire is igazak.

Így a könyv a magyarországi német betelepítések, bevándorlás fontos forrása, és egy igazi ritkaság is egyben: egy telepes szólal meg benne.

Könyvünk az eredeti német szöveget illetve annak első magyar fordítását tartalmazza.

3200- Ft + postaköltség Megrendelhető emailen vagy telefonon Az eredeti kötet címlapja A könyv  tartalomjegyzéke magyar és német nyelven

A szerző bevezetője


E munkácska szerzőjének az elgondolása azokból a jótettekből indul ki, amikor is II. József császár emberek ezreit telepítette le az országaiban, hogy ezek a jótettek az utódok számára emlékezetesek maradjanak, és a feledés útjára ne menjenek.

   Egészen bizonyos, hogy minden németnek a császári országokba való betelepülése hasznossággal bírt, mint ezt az ezt követő negyven év megfelelően bizonyította.

Hogy mindent érthetően és kézzelfoghatóan ábrázolni tudjunk, ez a könyvecske négy részre oszlik, amelyek ismét újabb paragrafusokra tagozódnak.


   Az első rész tartalmaz némi földrajzot, hogy minden bevándorló német számára érthetővé tétessék, hogy milyen változásokat hoz a betelepüléssel járó szülőföld-változtatás. Meg akarjuk mutatni az utódoknak, hogy a szüleik honnan származtak, milyen országból érkeztek, és azt is, hogy milyen az a hely, ahol most laknak.

   A második rész magát a betelepülést tartalmazza, hogyan is szervezték meg azt, hogyan vezették, és hogy vitték véghez.

   A harmadik rész a betelepüléssel létrejött helyek egy példáját mutatja be: nevezetesen Új-Szivácz példáján mutatja azokat a dolgokat, amelyeket minden ilyen betelepülési helyen véghezvittek és hasonló módon csináltak.

   A negyedik rész egy quodlibetet tartalmaz, vagyis a betelepülés idáig történt érdekes részleteivel foglalkozik, amelyek megismerésre érdemesek, a német betelepülőknek és másoknak is, az egész jövő számára.

   A földrajzi leírás részint más könyvekből származik, továbbá Bács vármegye népességének a leírása a Kalocsai Érsekség 1820-ban keletkezett kalendáriumából való, minden más a szerzőnek részben a tapasztalati és részben spekulatív kortársi munkásságából származik, egész a mai napig.


   Egyébként ez a könyvecske esetlegesen hibákat is tartalmazhat, amelyben a szerző teljesen ártatlannak vallja magát, minthogy minden információt nem tudott teljességgel megszerezni. A könyvecske közönséges emberek számára mindaddig megfelelő, amíg jobbat nem tudnak csinálni, a legkevésbé sajnálatos tulajdonsága pedig az, hogy ez az alsó néposztályok számára értékesebb, mint regények százai.


Új-Szivácz, december 31. 1820.


                                                                                          A Szerző