Imedias Kiadó   8651 Balatonszabadi, Honvéd u. 28.            30 576 6204         info@imediaskiado.com


Kezdőlap Balatoni klasszikusok "Sváb" könyveink
Várak, romok, templomok - részletek Békefi Remig szövegéből

   A veszprémi székesegyház 1400 előtt jóval leégett. Miért is erős megújításra volt szükség, amelyet a fölszentelés követett. IX. Bonifác pápa Mihály veszprémi püspököt - a Hédervári nemzetségből - 1400 nov. 8-án megbízta a fölszenteléssel; a templomnak pedig három éves s százhúsz napos, továbbá száz napos búcsút engedélyezett azok részére, akik itt megszabott napokon meggyónnak és megáldoznak, vagy akik a templom fölépítéséhez segítséggel járultak.

   IX. Bonifác pápa 1400 nov. 15-én megengedi, hogy akik a veszprémi székesegyház fenntartására segítséget adnak, vagy akik Nagy Gergely pápa (márc. 12) vagy Lukács evangelista (okt. 18) napján a veszprémi székesegyházban meggyónnak és megáldoznak, ugyanazon búcsúban részesülnek, mint amely a velencei Szent-Márk vagy az aacheni székesegyházhoz fűződik. A veszprémi püspök és tizenkét pap meg a feloldozásra nézve ugyanazon jogokat gyakorolhatja, mint a római kisebb gyóntatók. Így tehát egyebek között a szabálytalanság alól feloldozhatnak; a zarándoklásra és a bőjtre vonatkozó fogadalmakat meg másra változtathatják. De kikötötte a pápa, hogy a bűneiktől feloldozott híveknek tegyék kötelességükké, Veszprémben a várbeli Mindenszentek, a Szent-Margit, a ciszterci apácák veszprémvölgyi Szűz-Mária és a váralján levő Szent-Katalin kolostor egyházának, továbbá a székesegyháznak meglátogatását Szent Gergely és Lukács napja előtt és után két nappal.


Miklós orgonacsináló elvállalta, hogy a veszprémi székesegyház részére orgonát készít. A kialkudott pénzt föl is vette, de a munka befejezése előtt odább állott és a (székes)-fehérvári káptalanhoz ment át. Hunyadi Mátyás király ennek 1469-ben meghagyta, hogy Miklós orgonacsinálót rendelje vissza Veszprémbe.

Szent Katalin kolostorának apácái 1333-ban tíz pensát kis denárokban fizetnek pápai tized fejében. Ezen kolostorban élt Szent Margit, IV. Béla király leánya is. Ő még nem volt egészen négy éves s még „jól nem szólhat vala”, midőn édesanyja, Mária királyné személyesen vitte el a domokos-apácák veszprémi kolostorába és felajánlotta apácának. Ezen cselekedetével fogadalmát váltotta be. Mert midőn a tatárok elől Dalmátországba menekült s itt Katalin és Margit nevű leányát a halál elragadta, megfogadta, hogy legközelebb születendő gyermekét kolostori életnek szenteli. Ez a gyermek Margit volt.

„…mikoron ez szent szűz szent Margit asszony immár volna tíz esztendős, az ő szüleinek és predicator szerzetbeli fratereknek nagy tisztes társaságival és ő vele megmaradó jó szororoknak társaságával Bezprimbül Szent Katerina asszonynak clastromából változtaték, hozattaték az clastromban, melyet az ő szülei az Dunának szigetiben, mely sziget az időtül fogva nevezteték Szűz Mária szigetének, avagy Bodog asszony szigetének, mert annak előtte mondatik vala nyulaknak szigetének, az Mindenható Istennek tisztességére és Istennek anyjának, szeplőtelen Szűz Máriának neve és oltalma alá, első fondamentomátul fogva építének, rakának és mind végig elvégezék, királyi nemes ajándokokkal megajándokozák, miképpen illik királyi felségeknek.”

   IX. Bonifác pápa a somogyi apátság commendatorává 1396 április 12-ikén PÁL jeroslavi püspököt nevezi ki, mivel ez magából a püspökségből állásának megfelelőleg nem tudna megélni. A kinevezés szerint Pál apát, a monostor szokásos és szükséges kiadásain fölül, az apátság többi jövedelmével tetszése szerint rendelkezik, mint az apátság igazi apátai a múltban cselekedtek; de a monostor ingatlanait és értékes ingóságait el nem idegenítheti. Pál kormányzót egyéb dolgai távol tartották somogyi apátságától.

   Ez a tény a szerzetesek életére éppenséggel nem volt előnyös. Ez a tudat arra bírta a magyar-országi benedekrendi monostorok elüljáróit (praesidentes) és nagyjait (maiores), hogy a távollevő kormányzó helyetteséül Egyed tatai apátot választották meg. Ez azután ellátogatott Szent-Egyed apátságába és látta, hogy itt a szerzetesek egészen meglazult életmódot folytatnak. Intette és dorgálta őket, hogy Szent Benedek szabályzatát kövessék és életszentségben töltsék napjaikat. A szerzetesek azonban a jó szót, a figyelmeztetést és dorgálást figyelmen kívül hagyták; sőt közértelemmel rárohantak Egyedre, jól elverték és jobb kezének gyűrűs ujját levágták. IX. Bonifác pápa 1400 nov. 19-én adja meg Egyed apátnak a jogot, hogy levágott ujjal is misézhet és a többi apáti dolgot is végezheti.


Porva (Zirctől északnyugatra) kápolnája Szent Imre tiszteletére. 1260-ban a pannonhalmi szent-mártoni apátság szerzetesei kezére jut. Hogy magukat fenntarthassák, a kápolnánál köröskörül három nyíl-lövésnyire terjedő földet kapnak.  Ez a Szent-Imre-kápolna még 1431-ben is fönnáll.

   Porva a Garai Miklós nádornak és fiainak kedves vadászóhelye volt. Hogy a vadászat időszakában vallásos kötelmeiknek is eleget tehessenek, a Bold. Szűz tiszteletére itt kis kápolna emelkedett. Ezen innen kőházak és kúria épült az idejövő úri vadászok részére. De Garai Miklós és fiai itt a Pálosoknak egy kolostort is akartak építeni, amely a Szent Lélek tiszteletére legyen szentelve. Tettek is megfelelő adományt, de mielőtt tervöket végrehajtották volna, Garai Miklós nádor és az ő hasonnevű fia elhaltak.

   Most Garai László bán az apja adományát megújítja. E szerint a porvai Pálosok kapják Ujfalu és Súr (Veszpr. vm.), Szemere és Ménfő (Győr vm.) s Mak (Komárom - megye) falvakat; Pápa városában néhai Prenner Jakab házát; s a Tapolca-folyón két malmot, Pápa város közelében.

   I. Ulászló király ezt az adományt 1441 febr. 12-én megerősíti, László porvai perjel kérésére. Porván tehát már 1441-ben vannak Pálosok, de megfelelő kolostornak még mindig érezték a hiányát. Ezért Garai László 1450 nov. 30-án megígéri, hogy Porván a Szent-Lélekről nevezett kolostort, miként már atyja is tervezte, fölépíti és a rendtagok eltartására szükséges dolgokkal ellátja.  S tényleg a kolostor körül adott ennek akkora földet, amekkorát két ekével meg lehet munkálni. S mivel ez a föld-terület erdőség volt, megengedte, hogy a Pálosok kiirthatják. Adott ezenkívül a kolostornak Lovász-Patonán, a Fekete-erdő nevű hegyen egy szőllőt. Mindezzel szemben különösen hangzik a mai porvai templomnak egy sírfelirata, amely szerint Porván a Bold. Szűz tiszteletére avatott Pálos-kolostornak Zapolyai István az alapítója.


Az alábbi részletekkel érzékeltetni szeretnénk, hogy milyen az 1907-ben írt könyv  stílusa, illetve hogy az adatok  tekintetében mennyire részletes, és egyben mlyen színesen képes megjeleníteni a középkor világát..